LIONS-Caritas közös segélyprogram Kárpátalján - Brian E. Sheehan nemzetközi elnök részvételével

Óriási elismerés a hazai LIONS mozgalom számára, hogy 2023. 06. 11 – 18. között idén immár második alkalommal látogatott Brian E. Sheehan nemzetközi elnök Magyarországra. A látogatás egyik legfontosabb célja volt, hogy személyes, helyszíni tapasztalatokat szerezzen az Ukrajna Help programunk megvalósulásáról. A három nap alatt (06. 13-15.) mély benyomásokat szereztünk nemcsak egy háborús ország mindennapi szenvedéseiről, de a hétköznapi hősök hihetetlenül pozitív hozzáállásáról is.

A küldöttséget a LIONS oldaláról az alábbi személyek alkották: IP Brian E. Sheehan és felesége Lori (USA), FVDG Anders Rendik, DGE Mats-AkeTunelid, ID MatsGranath, DG Christer Lundstedt (Svédország), PID Horváth Miklós, DG Koncsik István, PDG Chrabák László, DGE Hégely Péter és párja Katalin, valamint Sebők Sándor Wesselényi LC tag (Magyarország).

A program Beregszászon a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai központjában kezdődött. Nagy örömünkre szolgált, hogy lembergi, illetve Artemenko Oksana kormányzó vezetésével kijevi és csernihivi lionok is részt tudtak venni a tanácskozáson. A megbeszélés legfőbb eredményeként bejelentésre került, hogy Nagy Béla vezetésével újraszerveződik a beregszászi Lions Club, amely várhatóan a magyar district keretein belül kezdi majd meg a működését!

A tanácskozást követően a küldöttség meglátogatta a jelentős magyar állami és Caritas adományokból működő Ráti Szent Mihály gyermekotthont, ahol egy segélyszállítmányt is átadtunk az intézmény számára. Másnap reggel Tiszaújlakra indultunk, ahol egy menekültszállást néztünk meg, illetve itt is adományokat adtunk át. Szörnyű emberi tragédiákat hallhattunk, láthattunk, hiszen akik itt élnek, talán már sosem térhetnek vissza a lerombolt otthonaikba, városaikba. Innen utunk a Nagyszőlősi Karitatív Központba vezetett, ahol Német Sándor, a központ igazgatója mutatta be munkájukat. Mivel ebédidőben érkeztünk, bekapcsolódtunk a helyi rászorulók és menekültek számára történő napi ételosztásba. Nehéz szavakba önteni az itt szerzett tapasztalatokat, hiszen teljesen más a médián keresztül, a fotel kényelméből értesülni az ukrajnai helyzetről, mint az emberek szemébe nézve meghallgatni a személyes tragédiájukat. Van olyan, aki 14 hónapja nem volt otthon és már fogalma sincs mi is várná őt ott, ha egyáltalán lenne pénze és lelki ereje a mintegy ezer km-es út megtételéhez. Miután megebédeltünk, látogatást tettünk a nagyszőlősi kórházban is, ahol többek között néhány rehabilitáción lévő katonával is sikerült pár szót váltanunk és a front borzalmait első kézből megismernünk. Ezután nem kis lelki felüdülést jelentett a bustyaházi Szent Erzsébet óvoda megtekintése, a gyerekek önfeledt játékaiba való bekapcsolódás.

A napnak persze még közel sem volt vége. Az óvodából utunk legtávolabbi pontjára, Kőrösmezőre vezetett, ahol egy menekültkonyhát látogattunk meg. Miután adományainkat kipakoltuk, a konyha vezetője, Morozuk Ilona mutatta be mindennapjaikat. Talán mindannyiunkra ez a találkozó és a velük való kötetlen beszélgetés volt a legmélyebb hatással. Áldozatos munkájukat mi sem fejezi ki jobban, minthogy amikor nem a menekültkonyhán főznek, akkor álcahálót készítenek, egyszer használatos alsóneműket és a sebesültek ellátásához szükséges ruhaneműket varrnak. A vacsorát Ilona házában töltöttük, ahol vendéglátónk jóvoltából nem csak a ruszin gasztronómia különlegességeit ízlelhettük meg, hanem a méltán híres kárpátalja vendégszeretetet is megtapasztalhattuk. Az est folyamán Ilona elmondta, hogy legfontosabb igényük most az alapanyagon (vászon, lepedők stb) kívül a meglévő három varrógép mellé egy negyedik beszerzése lenne. Felemelő pillanat volt, ahogy Brian E. Sheehan elnök úr és DG Christer Lundstedt svédországi lion azonnali személyes segítségnyújtásával a varrógép beszerzésének pénzügyi akadályai elhárultak…

A csodálatos Kőrösmezőről másnap reggel Rahóra indultunk, ahol megtekintettük a kórház gyermek és felnőtt, katonákat is ellátó rehabilitációs részlegeit. Innen Terebesfejérpatakra utaztunk, ahol a Frangepán Katalin Óvodába töltődhettünk fel az önfeledt gyermekmosolyok révén.

Utolsó programpontként Viskre látogattunk, ahol Jaroszlav Hajovics polgármester úr vendégei voltunk. A magyarul is kiválóan beszélő polgármester bemutatta települése legfontosabb problémáit, illetve kifejezte azon szándékát, hogy Visken előmozdítsa egy új Lions Club megalapítását. Ennek megalapozásaként tervbe vettük egy svéd-magyar együttműködésen alapuló szemszűrési program megszervezését is.

Utunk utolsó állomása ismét Beregszász volt, ahol a konzulátuson egy kellemes hangulatú beszélgetésre fogadta küldöttségünket Bacskai József főkonzul.

Az élmények még frissek. A megannyi katonai ellenőrző pont, az elesett katonák útmenti arcképei és a zászlókkal jelzett friss katonai sírhantok látványa, valamint a menekültek kilátástalan segítségkérése nyilvánvalóan belénk égett. Ugyanakkor fantasztikus volt látni, érezni az összefogás és a feltétlen és kölcsönös tisztelet erejét is. Jó érzés volt Ukrajnában magyar Lionnak lenni!

Képgaléria